Történelem

"A sorsunk volt, ami történt. Megérdemeltük. Az emberiség feladta azt, ami a legnagyobbá tette: a küzdelmet. A nehézségeken való felülemelkedés csodálatos érzelmét, a senki mástól nem függő eredmény édes ízét a könnyű útért. Mi is lehetett volna a következménye, ha nem az, ami jött?"

Egyesek talán rá sem ismernének a világra, ha körülnéznek - pedig a miénk. Az emberiség nem ment sehova, az univerzum legvadabb, leginkább hataloméhes faja egy tapodtat sem mozdult az ősi Földről, csak épp felélte és átalakította. A miértekre a válasz egyszerű, ugyanakkor félrevezető is - miért nem lépett az emberiség a kozmoszba? Miért tart a technológia ott, ahol kétszáz éve kellene neki a XXIV. század derekán?

Egy ismeretlen energia volt, amely nem engedelmeskedett semmilyen törvénynek. Entrópia, energiamegmaradás, tömegmegmaradás, a termodinamika alaptörvénye - az Aion mindet megkerülte. Csak idő kérdése volt, hogy elkezdjék az emberek mágiának hívni. Az eredetére vonatkozóan számtalan kutatás indult, végül azonban nem jött rá senki. Amennyit megtudtunk az semmi hasznos: az Aion egy hullámtermészetű energia, amely valahol 2046 és 2048 között kezdett el először terjedni a világon. Mint kiderült az emberi szervezet már azelőtt képes volt a befogadására, hogy hosszútávú hatást gyakorolt volna rá - az eredmény azonnali volt. A jósok, gyógyítók és kuruzslók úgy szaporodtak meg, mint eső után a gomba és lassan feltűntek az első igazán erős mágusok is.
A kormányok egy ideig kapaszkodtak a múltba, a technológiába és az észérvekbe, de végül meghajoltak az Aion előtt. Egy iparág fejlődött ki, egy új rendszer, amely nem igényelt sem fejlesztést, sem hozzá értő, képzett szakembereket. Csak mágusokat igényelt, akik egyre szaporodtak. 2114-re, az első Aion-hasznosító szupervállalat megjelenésekor, a mágiaipar már a legdominánsabb rendszer volt a föld minden területén. Csodának nevezték, akik hittek, hatalomnak, akik nem. Kiaknázták minden területét, az egész világ átalakult és függővé vált az Aion erejétől.

Ez lett végül a vesztük.
2341-ben ahogy az Aion jött, úgy tűnt el. Nyomtalanul, felfoghatatlanul és nem törődve azzal, mi lesz a következménye. Az emberiség elkényelmesedett, így ahogy a "népek mágiája" elszivárgott, a mágikus gyárak leálltak, az egész világot mozgató rendszer kifogyott a nyersanyagból, ami hajtotta, az emberek, főképp a mágusok megtorpantak. Hosszú hónapokig nem is volt pánik, sem zavargások, sem bármi egyéb, amit ilyenkor várnánk - csak csend.
Aztán egy hang, egy névtelen utcai járókelő egy széles területen sugárzott riportban megkérdezte: hová lett az Aion? Miért tűnt el? Miért nem számoltak a mágusok, a mostanra dúsgazdag, hatalmat iparóriásokat igazgató, irigyelt kiváltságosak azzal, hogy egyszer eltűnik?
A válasz máshonnan érkezett, de futótűzként terjedt szét.

A mágusok elhasználták az Aiont. A legerősebb, a leghatalmasabb emberek úgy szórták az energiát, mintha végtelen lenne, így az egyszerű, csekély képességű köznépnek nem maradt már semmi belőle. A mágusok ellopták az Aiont maguknak.

Ekkor derült ki először a "mágia" igazi kiléte. Az Aion nem egy csoda volt, nem egy hatalom. Az Aion egy drog volt.


"Kitartottunk - miattatok. Szenvedtünk, tűrtünk és közben csöndben, titokban folytattuk a munkánkat - miattatok. Aztán, amikor ti elestetek, ahogy az törvényszerű volt mi ott voltunk, hogy felkaroljunk titeket és új világot építsünk - nektek. Egyértelmű, hogy mi vagyunk azok, akik látják az igazságot. Így egyértelmű az is, hogy nekünk kell vezetni ezt a világot."

Keveset tudunk a Virrasztókról, a mai megavállalatok őseiről, mivel munkájuk nagyrészt törvénybe ütköző, és így a köztudattól gondosan eltitkolt módon folyt. Ha a róluk innen-onnan tudomást szerző átlag polgárokat kérdezte valaki úgy hívták, egy szekta. Egy gyülekezet, ami nem akarja elfogadni az Aion csodálatosságát. A mágusok szerint sértett, duzzogó mérnökök, orvosok, technikusok és szakemberek voltak, akik irigyek voltak az elvesztett koronájukra és a föld alá rejtőzve folytatták tovább feleslegessé vált kutatásaikat. De amikor az Aion cserben hagyta az embereket a Virrasztók megszűntek virrasztani és előléptek az árnyak közül. Minden országnak meg volt a maga kis csoportja, akik mint megmentők léptek a nép elé. A technikai fejlesztések, amiket bevezettek nem voltak ugyan egy szintben az Aion adta hatalommal, de egy megoldást jelentettek. Amint első szóvivőik a kormányok elé járultak a lázongás szélére sodródott országokban azonnal megkapták, amire vágytak: a hatalmat, ami régen az övék volt.

A gyárak hamar alakultak át - a mágikus eszközöknek nem volt többé értelme. Az Aion működtette gépek helyét áram és fém hajtotta, valódi emberi tudathoz közelítő rendszerrel rendelkező automatikák vették át, a mágiaipar napok alatt hullott a porba, vagyonuk elkobzásra és átcsoportosításra került. A Virrasztók alig egy év leforgása alatt nyerő pozícióba kerültek, 2342-ben több, mint egy tucatnyi megavállalat alakult és kezdett rohamos fejlődésnek. A bukott mágusok vagyonával a hátuk mögött újra napvilágra kerülő kutatásaik sebessége megkétszereződött, és alig negyven év leforgása alatt juttatták el a technológiát arra a szintre, ahogy ma, 2381-ben láthatjuk.

Negyven év alatt a Virrasztók eltörölték az Aion emlékét is, az elektronikát léptetve elő a helyére.
Vagy legalább is ezt hitték.


"Ha a démonok valódiak úgy az Isten is valódi. De ha az Isten valódi lenne, elképzelhetetlennek tartom, hogy engedte volna azt, ami történt, bármelyik oldalt is nézzük. Az Emlékezők, a Virrasztók, mind azt bizonyítják, hogy az Isten nem lehet valódi. És ha ő nem az, úgy a démonok sem lehetnek mások, mint hibák: egy tökéletlen rendszer elszabadult kódtöredékei."

Mivel az Aion egy drog, eltűnése elvonási tünetekben szenvedő függőket hagyott maguk után. A legerősebb mágusok szenvedtek a legjobban, a társadalmi nyomás és az irányításuk alól hirtelen kicsúszó világ pedig felerősítette a mágiaelvonás hatását. A Virrasztók lehetőséget láttak a helyzetben, úgy gondolták ez volt az utolsó szög az Aion koporsójában, amellyel végképp eltemethették a szégyenteljes letűnt kort.

De a Virrasztók alábecsülték a mágusokat.
A Népek Mágiája már fénykorában is az intelligenciát és a találékonyságot jutalmazta, ráadásul az első poszt-Aion generáció megszületésével új tulajdonságára derült fény - az Aion-affinitás öröklődött. Elődjeiktől szinte vallásos elszántságot öröklött mágusivadékok pedig a legleleményesebb módszerekkel próbáltak túlélni és visszakapni azt, amit atyáik elveszítettek. A hatalmat, amiről már csak meséik voltak.

A módszert, amivel egy Vasilij Kremov nevű, orosz származású mágus előállt Emlékezésnek nevezték, utalva a kísérlet elkeseredett jellegére. Rengeteg módon próbálták felidézni az Aion erejét, javarészt sikertelenül, az Emlékezés azonban egy merőben új és lényegesen veszélyesebb ötlettel állt elő: a Paktummal.
Démonok mindig is voltak a földön, mondhatni egyidősek voltak az emberiséggel. Nem más dimenziókból, nem más földekről érkeztek, csupán az élőlényeknek egy olyan típusát jelentették, amelyek megtapasztalására az emberi szervezetnek nem állt rendelkezésére megfelelő érzékszerv, ám ezért nem is voltak képesek ráhatni a világ fizikai valójára - egészen az Aionig. Valamilyen, eddig nem felderített módon kapcsolatban álltak az energiával és megfelelő módszerekkel a volt mágusok képesek voltak kapcsolatot létesíteni velük, vagy akár fizikai érzékszervekkel észlelhető formában megidézni is a lényeket.

A démon egy intelligens faj, noha tudásuk a tudományok terén messze elmarad az emberiségtől sokkal körültekintőbben értenek az Aion felhasználásához. A lények képesek sűríteni ennek az energiának az itt maradt lenyomatait (a Virrasztók által csak Kosznak nevezett szubsztanciát) és bizonyos fokú mágiákat alakítani belőle, vagyis limitált körülmények között varázsolni. A lehetőség szinte adta magát, Kremov hosszas évek kutatómunkájával kapcsolatot létesített egy magát Insegramonnak nevező démonnal és sikeresen létrehozta az első Paktumot. A kísérlet azonban kudarcba fulladt, Insegramon irányíthatatlanná vált és a mágus alkuját kihasználva pusztítani kezdett a környezetében, míg Virrasztó hadi alakulatok nem likvidálták a démon médiumául szolgáló Kremov-ot.

A kísérlet ugyan kudarcba fulladt, de a tanulság egyértelmű volt: az Emlékezés lehetséges, ugyanakkor borzasztó árat követel. A démonok megbízhatatlan személyiséggel rendelkeznek, legtöbbjük káros, így a Virrasztók nyomására a kormányok betiltották és törvény által büntetendőnek ítélték az Emlékezést.

"Kövek. Mindig a kövekkel van a baj. Az aranytól kezdve az acélon és az uránon át most ezekig az Orea-kristályokig, az emberek mindig kövekért ölték egymást és mindig a kövek rontottak el mindent. De ha már ott van az orrod előtt... ki az, aki nem veszi fel?"

2354-ben egy Grönlandi kutatócsoport egy új, ismeretlen szerkezetű kőzetet talált a térség volt Aion-gyárainak közelében. A geológiai kísérletek közben szinte véletlenül került egy az addigra Orea-kristályok néven bejegyzett ásványok közül egy csekély képességű, magát a dolgozók között meghúzó volt mágus kezébe - a hatás azonban elképesztő volt. Érintésre a kőzet pozitív gravitációs erőt bocsátott ki, megrongálva nem egy masszív, kiváló mérnökök által tervezett gépezetet és a kutatóállomás falait is. Az energia, amely az erőt generálta a felvételek szerint kísértetiesen hasonlított az Aionra, így a kutatás új lendülettel lángolt fel. A legutolsó hivatalos jelentés szerint, amelyet három hónappal később közöltek az Orea szerkezete nem hasonlít semmilyen ismert kristályszerkezetű anyagra, a rácsokat összetartó molekuláris erők helyett az Aion utolsó itt maradt szikrái tartották egyben a kristályt. Az különleges kőzet magába zárta a népek mágiáját, tartósított formában megőrizve azt és a kísérleti eredmények szerint volt mágusok képesek voltak azt felszabadítani belőle. A hírekre természetesen elkeseredett Aion-függők tömkelege érkezett Grönlandra, az Aion-korszak újjáéledésében reménykedve, magukkal húzva a szkeptikus és hatalmukat féltő Virrasztókat. A szigeten két jelentős megavállalat vetette meg a lábát, a főképp hadver és haditechnikát fejlesztő és gyártó Atlas, valamint a kibernetikában és szoftverfejlesztésben jártas Mnemos.

Grönland a betelepülők hatására rövidesen jelentős átalakuláson ment át. A Virrasztók két Szövetsége agresszív urbanizációba kezdett, igyekezve kiszorítani az Orea-kristályok erejében hívő mágusokat, akik azonban töretlenül folytatták a kutatásaikat bármilyen vállalati manipuláció akarta az útjukat állni. Grönland kormányzata a két frakció néma háborúját nem bírta sokáig, a térséget irányító politikai vezetők lemondtak és visszavonultak a fejlettebb országokba, végérvényesen egy teljesen Szövetségek irányította megapoliszt hagyva maguk után, amelyet ekkor már a vállalatok és az Orea-kristályok görög mitológiai inspirációja miatt Olympos néven kezdtek emlegetni.

A megapolisz nem kívánt mellékhatása egy újabb frakció megjelenését eredményezte: törvényes hatalom nélkül az Emlékezést tiltó erők nem érvényesültek az újonnan alapult szigetvárosban, így az Emlékezők törvénytelen paradicsoma lett. Lassan, évek alatt, de egyre növekvő tendenciával érkeztek beszámolók démonjelenésekről és bejegyzett Paktumokról, míg végül az Olympost irányító két Szövetség döntéskényszerbe került.

A Virrasztók nem vehették tovább semmibe az Emlékezőket, így rideg, számító és embertelen játszmáik egy kockájának kezdték tekinteni.

Az Aion itt maradt emlékei egy nyersanyag lett a megavállalatok kezében - az Atlas beszüntette az Orea kutatólabor elleni tevékenységét, sőt egy csillagászati összeggel felvásárolta azt és egy 'Gaea' néven bejegyzett leányvállalattá alakította, gyakorlatilag monopolizálva a kristályok erejét. Erre válaszképp a konkurens Mnemos menedéket nyújtott az Emlékezők hajthatatlan csoportjának, megszüntetve bármiféle fegyelmi eljárást a Paktumokra vonatkozóan, ameddig azok nem jártak jelentős károkkal. Az így felszabadult Emlékezők létrehoztak egy Cabal nevű laza csoportosulást, amely papíron egy független érdekvédő szövetsége volt a sok helyen tevékenykedő mágusoknak, valójában azonban a Mnemos kontrollját jelentette a démonidézők fölött.


Jelenleg 2381-et írunk. Az Atlas és Gaea keményen bünteti és szinte vallási fanatikus lelkülettel írtja a démonidézés bármilyen formáját. A Cabal tagjainak száma emiatt egyre nagyobbra duzzad, az Emlékezők a Mnemos felügyelete alatt álló észak-északkelet Olympos felé menekülnek. A két Szövetség és pártfogoltjaik kerülik a nyílt konfliktust, az  összeharácsolt békét a négy tagú Conclave igyekszik a lehető legtöbb eszközzel betartatni.

Egyesek szerint azonban csak idő kérdése Mytikas mikor omlik a porba és az Istenek Hegyét mikor emésztik el a lángok.